Ez a nap más lesz

Ella megnyitotta a csapot.

A forró víz jólesően verte a vállát, a hátát. A műanyag fürdősapkán át is hallotta, vagy inkább érezte, hogyan bombázzák a cseppek a fejét. Ma nem lesz sok ideje, pláne nem ilyen korán reggel. Hát ma nem mos hajat, a frizurája ma még jó lesz. Az ügyfelek többsége ugyan férfi, de azok sem szokták a fejét nézni.

Most ez a gondolat hamar átröppent a fején. De tudta, ma még néhányszor eszébe jut. Ahányszor valaki átnéz rajta, ami nap mint nap megesik. Sokak számára ő csak egy része az üzletnek, egy bútordarab, amely odanyújtja nekik a papírokat aláírásra. Olyan része a folyamatnak, mint az, hogy a papírjaikat megmutatva, némi pénzt befizetve azt hihetik, hogy valódi urai lettek annak, amit a valóságban csak pár napra kapnak kölcsön.

De most sietnie kellett, hát nem adta át magát az önsajnálatnak. A zuhany után sebesen öltözött, félszemmel mindig az órát nézte. Tiszta szerencse, hogy ebben a városban nincsenek túl nagy távolságok, ahogyan túl nagy tömegek sem. Jó, ha pár százezren élnek itt, no persze sokan bejárnak a környékről is. Alig három buszmegállóra van a munkahelye, vagy ahogyan szokta mondani: a „dolgozó”.

Most sem késett el, de csak ő tudta, mibe kerül ez neki nap mint nap. Ha messzebb lakna, egy órával a munkakezdés előtt kéne elindulnia. Így húsz percig sem tart az út, már ha időben jön a busz. Néha eljátszott a gondolattal, hogy vesz egy használt autót. Elvégre úgyis „autós cégnél” dolgozik, és annyit talán össze tudna kaparni a nem túl nagy fizetéséből! Jogosítványa van, ám gyakorlata igen kevés. Ha a főnökasszony pár napig nem jön be, néha tesz egy kisebb vagy nagyobb kört valamelyik bérautóval. Odaírhat a papírokra pár kilométerrel többet, ki veszi észre? Csak hát a drága kollégák ezt egyszer már megsúgták a főnökasszonynak, azóta Ella óvatosabb.

Nyolc óra előtt két perccel szállt le a buszról. Az autókölcsönző ott volt a sarkon, előtte beöblösödő kis térséggel. A mellékutcára nyílik a garázs, a fiúkolléga oda viszi be, onnan hozza ki a kért autókat, és állítja ide a bejárat elé, a „placcra”. Lelke rajta, hogy minden kocsinak mindig frissen lemosva kell lennie, a papírok rendben, a tank tele