: István Nemere
: Idegenek a Földön és a világűrben
: Adamo Books
: 9789634533368
: 1
: CHF 5.50
:
: Science Fiction
: Hungarian
: 240
: DRM
: PC/MAC/eReader/Tablet
: ePUB

A mű mintegy szintézise mindannak, amit a szerző több mint ötven év kutakodása során összeszedett és leszűrt magának. Szó lesz arról, milyen sokrétű lehet az élet a világűrben? Különleges-e a földi élet? Ha a Marson is volt valaha élet, akkor lehet: a földi emberek onnan származnak? Mennyi alapja van azoknak a történeteknek, amelyeket ó-indiai írások tartalmaznak a kb. 10-20 ezer évvel ezelőtt a Földön járt Idegenekről, azok repülő szerkezeteikről és nukleáris háborúkról?
Mennyire gyakoriak lehetnek a kozmikus civilizációk és azok valóban terjesztik-e az élet csiráit? Lehet, hogy a Földre is így kerültek az őseink. Ez azt feltételezi, hogy nagyon régen léteznek már fejlett civilizációk az űrben, amelyek az élet terjesztésével foglalkoznak. Ha az ember egy közülük, akkor milyen jövő vár ránk a kozmoszban? Mikor érjük el az 'istennek lenni'-szintet, és mi történhet a világűr tőlünk messzi részein? Mi lesz, ha Idegenek alakítják majd az emberiség jövőjét is a nagyon-nagyon távoli időkben? A szerző bebizonyítja, hogy nem csak ez az egyetlen 'Univerzum' létezik, mert a végtelen világegyetemben folyamatosan születnek újabb és újabb világok. Ráadásul az űr szerkezete sem csak egysíkú, amilyennek hisszük, hanem végtelen számú dimenzió (más tulajdonságú tér) található benne, ezek mind egyszer általunk is felfedezendő világokat rejtenek.

Első fejezet

Mi történta Földön?

 

A Világmindenség- vagy semmi!”

(– felelte Walter L. Hurd tudós, amikor az emberi faj jövőjéről kérdezték)

 

Az előszóban feltett kérdések közül kettőt máris megválaszolhatunk.

Az egyik: Idegenek vannak, léteznek, tevékenykednek, és erre számos bizonyítékunk is van, amikete lapokon majd szépen sorban ismertetek Önökkel.

A másik: jártak-e mára Földön? Bizony erre is van számos bizonyíték, ezeket is elsorolom majd.A többi kérdést viszont már az Önök segítségével, közösen fogjuk megválaszolni.

Báre lapokon többszörszembemegyünk majd azzal, amit a „hivatalos”, vagyis az intézményesített, „akadémikus” tudomány állít, majdnemminden érvet, amit felhozok,a földi tudomány segítségével szereztünk meg. Szinte az összes tény, amit egyik vagy másik állításunk igazolására felhozunk, azokat is az elmúlt évszázadok és főleg az utolsó ötven év földi tudósai szedték össze. Van tehát egy tagadhatatlan kettősség, de ez nema szerző hibája.A tudomány képviselőinek 98 százaléka nem tud, nem mer, nem akar kitörni az intézmények által rájuk kényszerített keretek (láncok?) közül, talán mert úgy érzi, hogy akkora szükséges támogatás, háttér és elismerés nélkül marad, sőt mi több: társaik kitagadjáka tudomány felkent papjai közül, kutatási és publikálási lehetőségei megszűnnek. Számos példából tudjuk, hogy ez reális veszély.

De mi – szerző és olvasói – kívül állunk ezen az elátkozott körön, minket nema kenyérharc vezérel, ezért szabadon szárnyalhat nem csaka fantázia (ebből elég kevés lesza könyvben), hanema szabadon megismerhető és értelmezhető világ utáni vágyakozás. Vágjunk is bele!

Hány emberiség volt?

 

Az emberek nagy része természetesen pontosan azt feleli errea kérdésre, amit több száz Tudományos Akadémia csaknem teljes tagsága válaszolna: egy. Csak egy! Eza mienk, eza mostani.

Én is és mások is elfogadnánk, ha nem lennének nyugtalanító jelek, sőt bizonyítékok arra nézve, hogy mára mai emberi civilizáció előtt is létezett itt „valami”. Létezett egyfajta tudás, aminek értelemszerűen voltak művelői, gyakorlói és terjesztői is. Induljunk el abbóla logikai sorból, hogy vajon elegendő volt-e az idő arra, hogy 2, 3,5 ezer évvel ezelőtti tudásátösszeszedjék, elsajátítsák? Nagyon egyszerű, de persze valós példával állok elő, ez