1. Az előzmények

Orosz földön a titkosszolgálatoknak és az ezt a szerepet eljátszó szerveknek igen nagy múltjuk van. Bizony azt kell mondani, hogy azt a szerencsétlen népet, amely történelme folyamán igazából még soha nem ismerhette meg a demokráciát és a valódi önigazgató államformákat - és így ment át a XXI. századba is - szinte kezdettől fogva megfélemlítették. A megfélemlítés remek eszköze volt mindig olyan fegyveres testület, amely az uralkodó ideológiát és hatalmat képviselve, senkinek nem tartozott felelősséggel. Kivéve tán azt az egyént, aki a szervezetet létrehozta és működtette. Ilyen volt Rettegett Iván, a XVI. századi uralkodó, az első orosz cár. Iván életének minden szakaszában klinikai eset lévén, betegesen kegyetlenkedett népével. Ő hozta létre az opriscsinát, azt a szervezetet, amelynek több ezer tagja beszáguldozta az országot és nem is létező, de azért véresen megtorolt „összeesküvésekről” regélt. A feketeruhás fegyveres szervezet az uralkodó kinyújtott és veszélyes karja volt, senki sem volt tőlük biztonságban. Olykor egész városokat pusztítottak el teljes lakosságukkal.

Aki tanulmányozta Rettegett Iván és Sztálin életét, az kénytelen volt észrevenni, mennyi közös vonás, nagyon hasonló, vagy ijesztően azonos dolog történt uralkodásaik alatt. Egyik is, másik is kedvelte a koncepciós pereket és egész népeket irtottak ki, ha úgy kívánta vélt érdekük. A terror orgiáihoz tehát az oroszok már ötszáz éve hozzászoktak. Ami persze nem ad felmentést sem a terrort gyakorlóknak, sem az azt elszenvedőknek - de az eltűrőknek sem.

A későbbi cárok Oroszországban sem volt sokkal jobb helyzete az állampolgároknak. Orosz földön ezt a kifejezést: „állampolgár” (már amikor elismerték vagy használták egyáltalán) mindig is birto