: Erdei László
: Kóborlásaim az élet ösvényén
: Ad Librum
: 9786155758232
: 1
: CHF 4.90
:
: Biographien, Autobiographien
: Hungarian
: 304
: DRM
: PC/MAC/eReader/Tablet
: ePUB

'Nagy élmény ez az éjszaka! Felettem zöldellő faág és a csillagos ég.' A csöndben őzek, dámvadak osonnak le a 'kopolyához'... - írja naplójában tizenévesen a majdani kutató, a növénybiológia professzora, két teljes napot egyedül eltöltve a Nagynyíri erdőben.
Folytatódik a sor nyári diákmunkaként egész megyéket feltérképező kerékpártúrákkal, ifjúkori nyaralásokkal, majd eljutunk a már felnőtt férfi, családapa kutatói munkáival összekapcsolódó utazásaihoz, tanulmányútjaihoz.
Egyszerű turista számára elérhetetlen oldalát láthatjuk Hollandiának, Japánnak, megtudjuk, hol van 'Fokhagymaország', van-e, volt-e rabszolgaság a 20. sz.-ban, mit mond a távolról jött magyarnak Dél-Amerika... Megismerhetjük más népek szokásait, vallását, gyönyörködhetünk természeti és épített kincseik szépségében. Ismeretekben gazdag leírások, pontos információkkal az adott ország földrajzi adottságairól, társadalmáról, olykor történelméről is - érzékletesen, élményszerűen. Nem hagyva ki a korabeli Magyarország külföldi utakkal kapcsolatos hozzáállását sem...
Szülőföldjéről, Törtelről indul, és vissza is tér oda. Bár Szegeden él, mégis tevékenyen vesz részt a település mindennapjaiban.
E. L. tudósként gondolkodik, de a hétköznapok nyelvén fogalmaz. Visszaemlékezéseit olvasva könnyedén, szinte észrevétlenül gazdagodik tudásunk, emelkedik lelkünk...
Szafián Zsuzsanna tanár, író

A CSALÁDFA MIHÁLY-ÁGA


I. Mihály (Erdélyi) (1723–XXX) és Boros Ilona (1724–1792) 1744. január 28-án kötött házasságából született testvérek lettek a Mihály- (1755), József- (1763) és András- (1768) ágak ősapjai. A József-ág jelenlegi képviselőiről nem tudunk, a Mihály-ág leszármazottjai a jelenlegi Erdeiek, az András-ágról származnak a jelenlegi Erdélyiek, tehát Károly és Lajos is.

II. Mihály (1755. november 20. – XXX) és Hegedűs Judit (házasságkötés: 1784. február 17.). Róluk történetszerűen semmit nem tudunk. Tíz gyermekük született, a sorban második volt a következő Mihály, és 1810-ben az utolsó, éppen megkeresztelt, de csecsemő korában meghalt János.

III. Mihály (1787. október 4. – 1843. szeptember 12.) ésGeretze Éva (1779. december 27. – 1854. december 25. mint Özvegy Varga Andrásné).

Erdélyi (III.) Mihály és Geretze Éva 1813. március 2-án kötöttek házasságot. Éva néhány hét híján 8 évvel volt idősebb Mihálynál. A 33 éves asszonynak ez a második házassága volt/lehetett. Úgy tűnik, hogy 30 éves házasság és férje korai halála után (Mihály 56 évesen távozott) Éva újból férjhez ment Varga Andráshoz ([+1854. május 24.] mint Öreg Varga András, nős, 84 év), de őt is túlélte pár hónappal. A halotti anyakönyvben mint özvegy Varga Andrásné Gerecze Éva szerepel, 77 éves kor van jegyezve, valószínűleg tévesen, mert a születési dátumhoz viszonyítva csak 75 éves volt.

A Geretze/Gerecze család tősgyökeres nagykőrösi család volt, Éva szülei Gerecze Péter és Csönkös Judith.

Nagyanyám, Erdei Antalné Kállai Mária (1887–1959) anekdotázott „Geretze szülémről”, akiről csakis az Erdei család emlékezetéből, apósáéktól hallhatott házasságkötése után. Geretze szülénk energikus asszony volt, a következő történet is igazolja. Egy alkalommal piacra küldte „Jucikának” nevezett „lányát” (akit a családfán nem lehet beazonosítani) mondván:

„– Jucika, mönjél ki a piacra.

– Jól van édösanyám, fölöltözöm.

Átöltözés után:

– Jucika, azt gondoltam mégse mönj ki a piacra.

– Jól van édösanyám, visszaöltözöm.

Visszaöltözés után:

– Jucika azt gondoltam, mégis mönj ki a piacra!

– Ejnye, édösanyám!”

No, ez a visszabeszélés már több volt kettőnél, jól elverte az „engedetlen” leányzót.

Így mesélte az én nagyanyám. Mivel Geretze szülémnek nem volt Judit nevű lánya, ez a viszony a generációkon keresztül már elmosódott, így lett belőle „édösanyám”.

Van nekem egy öreg Bibliám, ami nagyanyám tulajdona volt, az ágya fölött a vakablakban tartotta. Ebből tanultam meg olvasni 5 éves koromban. Szerinte a Biblia is a Geretze szülém